2010/01/22

Gondolat

Ilyenkor télen, amikor nagyobb eséllyel fordulnak elő ködös napszakok,
sokat dühöngök azokon a szerencsétleneken, akik képtelenek felfogni az
autókon található ködlámpák lényegét.

A sok-sok dühöngés közepette arra jutottam, hogy olyanok ők, mint akik
nem tudják, hogy egy leírt mondaton belül hova kell vesszőt tenni,
ezért, inkább, mindenhova, raknak, egyet, abból, baj, biztosan, nem,
lesz.

Egy szemléltető képet akartam még keresni ehhez a posthoz, mire ezt találtam:

http://kodlampakommando.blogspot.com/

Érdemes elolvasni.

2010/01/13

PPO

Hétfőn engem is utolért netes "pályafutásom" első bankkártyacsalása.

A részletekkel nem fárasztok senkit, hiszen rengeteget írtak, írnak róla folyamatosan, pl:

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/01/11/lehuzta_ugyfeleit_a_ppo/

Jelenleg még zajlik a vita arról, hogy mennyire volt jogszerű ez a lehúzás és ismerve a magyarországi viszonyokat, végső döntés vagy ne ajd' Isten eljárás valószínű sohasem lesz.  

Mint sok "sorstársat", engem sem a kurva két és fél forint elvesztése bánt (bár ha belegondolunk, az még a jobb helyeken is öt sörnek felel meg... :-o), hanem az, hogy ezt az egész, tudatosan kitervelt hadműveletet meg lehetett csinálni, hogy többé-kevésbé adottak voltak hozzá a jogi feltételek.  

Bár az elkövetők "óvatosságáról" sokat elárul az, hogy míg ez a korábban jól működő és remekül használható szolgáltatás úgy működött, hogy ha vettem egy T-mobil feltöltőkártyát (érdekes módon csak a Pannon tudott saját internetes/bankkártyás feltöltő-megoldással előállni, a másik két szolgáltató a PPO-t (!!!) ajánlotta internetes lehetőségként), akkor egy magyarországi cég részéről (Investech) történt a kártya terhelése, míg egész véletlenül a mostani tranzakciókat egy svájci cég kezdeményezte.  

És azt se feledjük, hogy (bár sokan rosszul gondolják) nagy szerencsére a tényleges kártyaadatok (szám, lejárat, ccv kód) nem voltak a rablók birtokában, azokat az OTP (!!!) rendszere tárolta, a PPO-nak csak egy egyedi azonosítója volt, ami összeköti az ő regisztrált felhasználóikat az OTP-nél tárolt kártyaadatokkal.  Azaz a bank megtehette volna, hogy eleve nem engedélyez ekkora mennyiségű tranzakciót, avagy miután látja, hogy mekkora cirkusz keveredett belőle, a foglalásban lévő tranzakciókat visszautasítja.  De nem, szépen asszisztált az egészhez és azóta hallgat, mint a sír.

Az sem volt túl szimpatikus, hogy amikor felhívtam a bankom telefonos ügyfélszolgálatát azért, hogy letiltsam a kártyám (nem azért, hogy letiltsam ezt a tranzakciót, amire pedig elvileg meglenne a lehetőség), az ügyintéző szinte meg sem várta, mit akarok mondani, rögtön azzal jött, hogy tudja mit akarok és nem tud segíteni, reklamáljak a PPO-nál...

Manapság sok szó esik mindenhol az elektronikus fizetési megoldásokról és bizony azt tapasztalom, hogy inkább az az uralkodó nézet, hogy "ami a párnám alatt van, az van biztonságban" és inkább állok sorban havonta a postán a sárga csekkekkel, minthogy elektronikusan/interneten intézzem az ügyeket.  Egy ilyen eset után hogyan is várhatná bárki azt, hogy ez a hozzáállás megváltozzon???  Mit tehetnek most azok a tisztességes magyar cégek/vállalkozások, akik milliókat öltek bele a hazai elektronikus kereskedelem, illetve az az iránti bizalom fejlesztésébe?

Még én is, aki már szinte betegesen ragaszkodom hozzá, hogy mindent "onlájn" intézzek, kénytelen voltam átgondolni a dolgokat.  Mondjuk nem fogok sárga csekkekre várni, meg mindenféle szánalmas netkártyás, ide-oda utalgatós megoldásokkal operálni, de a hitelkártyám letiltásán/újrakérésén kívül töröltem mind a Távszámla, mint a Díjnet rendszeréből a lementett kártyaadataimat (hátha ezek a cégek is egyik napról a másikra vérszemet kapnak, bár ne legyünk naívak, a biztonsági metésükben úgyis megvannak ezek az adatok visszamenőleg...) és a jövőben kerülni fogom a kártyaadatok mentését, inkább minden alkalommal bepötyögöm őket.  

A külföldi "nagy" rendszerkben viszont egyelőre megbízom.  Egy paypal vagy egy bwin biztosan nem fog ilyet tenni, bízom benne, hogy fontosabb nekik a jó hírnév és az ebből következő felhasználói bizalom, ami hosszú távon biztos, hogy többet hoz a konyhára, mint egy ilyen egyszeri lenyúlás.  

És ez az, amire Magyarországon még nem jöttek rá nagyon sokan. :-(